A „multitasking” életmód hosszú távú hatásai mutathatnak olyan tüneteket felnőtteknél, amelyek könnyen összetéveszthetők az ADHD-val. Fontos azonban tudni, hogy ezek a tünetek nem az idegrendszer fejlődési zavara, hanem környezeti túlterhelés következményei. A „multitasking” valójában nem párhuzamos feldolgozást jelent, hanem gyors feladatváltásokat (task switching), amelyek folyamatos kognitív terhelést (cognitive load) és figyelemvesztést (attentional residue) eredményeznek. Ez hosszú távon nemcsak a hatékonyságot csökkenti, hanem az idegrendszert is túlterheli.
- Task switching (feladatváltás)
Az a folyamat, amikor az agy egyik tevékenységről a másikra vált – nem valódi párhuzamos feldolgozás. Tudományosan ismert, hogy a váltásoknál jelentős „switch cost” (átállási költség) jelentkezik, ami lassítja a reagálást és növeli a hibázási lehetőséget .
- Cognitive load (kognitív terhelés)
A multitasking során az agy feldolgozási kapacitása gyorsan telítődik, ami csökkent figyelmi kontrollal és munkamemória-hatékonysággal jár.
- Attentional (vagy attention) residue (figyelem-maradék)
Sophie Leroy 2009-ben vezette be a fogalmat: amikor egy korábbi feladattal kapcsolatban maradványok akadnak meg az elmédben, és ez rontja az új feladat fókuszát. A jelenség akár 15–23 percig is tarthat.
Legnagyobb különbség az ADHD és a multitasking-hatás között:
- ADHD esetén az idegrendszer alapszintű szabályozási zavara áll fenn, már gyermekkorban is jelen van.
- Multitasking esetén a tünetek életmód-eredetűek, visszafordíthatók tudatos változtatással, pl. digitális szokások megváltoztatásával, környezeti túlterhelés csökkentésével.
ADHD-t utánzó tünetek „multitasking” életmódból:
Tünet | Multitasking hatás | Miért nem ADHD? |
Szórt figyelem | Az agy folyamatosan vált fókuszt | Nincs tartós idegrendszeri |
Rövid távú memóriazavarok | A túl sok információ nem | Pihenéssel, fókusztréninggel |
Elkalandozó gondolatok | A feladatok közötti ugrálás nem hagy | Relaxációval, környezetcsökkentéssel |
Frusztráció, ingerlékenység | A túlterhelt idegrendszer feszültséggel | Stresszcsökkentés hatására jelentősen |
Alvászavar | Az állandó ingeráradat és képernyőhasználat | Az alváshigiénés szabályok |
Feladatok halogatása | A sokféle teendő között nem tud | Időgazdálkodási technikákkal |
Koncentrációs nehézség | A figyelem „szétaprózódik”, a mélyfókusz | Tudatos gyakorlással és környezet- |
Szorongás, belső nyugtalanság | A soha véget nem érő teendőlista | Életmódváltással, digitális detoxszal |
„Túl sok a fejemben” érzés | A párhuzamosan végzett feladatok állandó | Nem neurológiai probléma, hanem túl sok |
Időérzékelés zavara | Az állandó feladatváltás miatt nem érzékeli a | Időnaplózással, tervezéssel fejleszthető |
Egyenes út a túlterheléshez, fókuszvesztéshez és döntési kimerüléshez.Itt a 7 legjobb, gyakorlatban is működő tanács, hogy elkerüld a multitaskingból fakadó kognitív túlterhelést, figyelmi szétesést és teljesítményromlást:
- Egyszerre csak egy feladatra fókuszálj – tudatosan!
A valódi „multitasking” mítosz. Agyunk nem tud egyszerre két kognitív feladatot jól elvégezni.
Tipp: Használj „monotasking” technikát: írd ki, mi az aktuális feladatod, és zárj ki minden mást addig.
- Kapcsold ki az értesítéseket – mindenhol
Minden egyes felvillanás, hangjelzés megszakítja a fókuszod és növeli az „attention residue”-t.
Tipp: Némítsd le a telefonodat, e-mailt, Slacket, social media-t, amikor mély munkát végzel.
- Dolgozz időblokkban – Pomodoro vagy deep work módszerrel
Az agyad 25–90 perces fókuszidőszakokban dolgozik a leghatékonyabban.
Tipp: Próbáld ki a 25/5 Pomodoro ciklust, vagy 90 perces „deep work” blokkokat pihenőkkel.
- Készíts napi priorizált feladatlistát (max. 3–5 tétellel)
A túl sok nyitott feladat szorongást és belső zajt okoz, ami kényszeres feladatváltáshoz vezethet.
Tipp: Ne legyen 20 elem a teendőlistádon. Legyen 3 fontos feladatod naponta – a többi „nice to have”.
- Zárd le a „nyitott hurkokat” – GTD elv alapján
A fejedben tartott félbehagyott dolgok is „kognitív zajt” generálnak.
Tipp: Amit 2 percen belül el tudsz intézni, csináld meg azonnal. Amit nem, írd ki vagy delegáld.
- Gyakorold a tudatos jelenlétet (mindfulness)
A figyelem tréningezhető. A tudatos jelenlét segít észrevenni, mikor kalandozol el.
Tipp: Napi 5–10 perc egyszerű légzésfigyelés is jelentősen javítja a koncentrációs képességet.
- Csoportosítsd a hasonló feladatokat (batching)
Ha minden e-mailre külön-külön reagálsz a nap során, az agyad állandóan más üzemmódban dolgozik.
Tipp: Jelölj ki fix időket bizonyos típusú feladatokra (pl. adminisztráció, e-mailek, kreatív munka).
+1 Bónusz: Tarts valódi szüneteket!
Az agyadnak szüksége van „reset” pillanatokra, amikor semmit nem csinálsz. Ez nem Facebook görgetés – hanem séta, kinézés az ablakon, mély légzés.
Ha szeretnél támogatást a változáshoz írj üzenetet és felvesszük veled a kapcsolatot!
Mert a változás mindig egy agykapcsolással kezdődik!
#multitasking#fókusz#coaching#agykapcsoló
Szakmai cikkek, érdekességek További cikkek
Felelősség vagy önhibáztatás?
Miért hoztam létre az Agykapcsoló Klubot?
A pszichológiai biztonság hiánya nem csak HR-probléma
Pszichológiai biztonság az iskolában
Vizuális percepció vs. figyelemzavar – hol a határ?
Miért probléma a szülő képernyőfüggősége?
Miért kell az embernek rendszer, rutin, napirend?
Agykapcsoló Klub 2026 - Belső utakon
Nem lehet stabil idegrendszert építeni ott, ahol a feszültség a norma
Tech és AI – hogyan használható tudatosan KKV-ban?
Hatékony team építés és a pszichológiai biztonság ereje
Vagus ideg és reflexintegráció – az idegrendszer rejtett összjátéka
Tanulási nehézségek és a primitív reflexek kapcsolata
A legégetőbb KKV-kihívások ma: Időhiány, emberhiány, bizonytalanság
Miért nem megy a váltás, ha egyszer akarod? - A reflexes válasz és a kognitív rugalmasság kapcsolata
Miért segíthet a reflexintegrációs torna figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD) esetén?
Miért van szükségünk önismeretre a mai világban?
Mit tehetsz, ha gyermeked figyelmetlen, nyugtalan?
